„The future of business is sharing”, jelenti ki Lisa Gansky (2012). Más szóval a megosztásra épülő üzleteké a jövő kijelentésével arra utal, hogy a jövő vállalatainak az üzleti sikerek elérése érdekében alkalmazkodniuk kell a változóban lévő fogyasztási szokásokhoz, valamint a szintén átalakulóban lévő fogyasztói értékrendekhez, melyek egyik központi eleme a kollaboratív értékteremtés. 

A közelmúltban az egyre tudatosabbá váló vásárlók elkezdték a vállalatok trenddiktáló és folyamatos fogyasztásra buzdító működését háttérbe szorítani. Ezzel párhuzamosan az emberekben folyamatosan realizálódni kezdett, hogy milyen pazarló életmódot élünk.

Ennek a felismerésnek köszönhetően sorra születtek az olyan kezdeményezések, mint a telekocsi, közösségi irodák, élelmiszermegosztó, közösségépítő és cserekereskedelmet szorgalmazó honlapok, valamint a közösségi szálláshelyet kínáló honlapok – ahova a például az Airbnb is tartozik. Ezekből az összefogásokból sikeres startupok váltak, amik a sharing economy alapköveit fektették le.

A fenntartható életmód témaköre mellett rendkívül nagy szerepet kap a közösségi tudat újjáéledése, az anyagi megfontolások illetve a társadalom intézményekbe vetett bizalmának megingása.

A sharing economy virágzása napjaink egyik legjelentősebb gazdasági eseménye. A koncepció lényege: „oszd meg, amid van”.

A fogalom, magyarul közösségi gazdaság egy olyan megosztáson alapuló rendszer, amelyen keresztül árukhoz, szolgáltatásokhoz vagy adatokhoz díjtalanul esetleg a piaci árnál jóval jutányosabb áron juthatunk hozzá. A rendszer alapgondolatát adja, hogy, ha egy termékről információt osztanak meg, akkor e termék értéke mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, mind pedig a közösség számára nő. Az egyes szolgáltatások minőségét az biztosítja, hogy a felhasználók véleményezik.

Források
http://hvg.hu/cimke/sharing_economy
http://thebusiness.blog.hu/2016/08/02/a_kozossegi_gazdasag_sikere